vasárnap, március 4

Au revoir Madame Helsing

Ahogyan a cím és a kép is sugallja igen most itt búcsút kell vennünk majd ebben a posztban..méghozzá nem mástól mint az én netes nevemtől és életemtől szóval Pollyana Helsingtől.
Az elhatározás megszületett úgy érzem ideje búcsút venni a névtől.Rengeteg minden vezetett el idáig de ne gondoljuk ,hogy fájó a búcsú mert minden vég valami új kezdete így egy percig se gondolja senki ,hogy ez egy rossz dolog.Mindjárt ki is fejtem hogy miért jutottam el erre az elhatározásra.

Az internet a mindennapjaink részévé vált.A Facebook lassan már nélkülözhetetlen ,amit valljuk be nem is tartunk rossz dolognak mert mindannyian ott lógunk egész nap.Képeket nézegetünk,lájkoljuk az ismerőseink idézeteit,videóit..
DE
Egy kicsit kezd túlnőni rajtunk a dolog.Persze itt nem csak a Facebookról van szó hanem arról ,hogy sokan elfelejtik ,hogy

az internet egy kommunikációs csatorna nem pedig élettér.


Régebben nekem is volt olyan időszakom mikor úgy éreztem ,hogy nekem mindent meg kell osztanom ,mindenkit ismernem kell ,mindenhol ott kell lennem.Apró lépésekben haladtam az új internetes világomban ,ami akkor nagyon újnak és nagyon szabadnak tűnt.Így most már mondhatom ,hogy "felnőtt fejjel" elmondhatom ,hogy míg be nem nőtt a fejem lágya folyton az újra vágytam..az izgalmasra,a színesre, a másra..nem becsültem meg a saját életteremet és életemet és az embereket akik körülvesznek és ezért úgy éreztem ,hogy egy új névvel ,egy új helyen valami újba foghatok ami elszakít a megszokott hétköznapjaimtól és ami valami jobbat tár elém a jelennél.Picit fellengzősen hangzik hiszen itt csak arról volt szó ,hogy csináltam magamnak Myvip,Iwiw,EmoVIP,Hotdog,Otakuckó stb. profilt pedig itt nem is gondolná az ember ,hogy mennyi mindenről szó van még és ez ezzel a nagyon nagy probléma mikor valaki észre sem veszi ,hogy nincs már meg a saját élete csak az internetes.Persze talán én ekkora gödörbe nem voltam sosem mert mindig megvolt a saját valós életterem is.Elvoltam a barátaimmal ,színjátszóra jártam ,olvastam,rajzoltam,írtam de vannak akiknek egyszerűen nincsen semmijük csak ez..vannak olyan fiatalok és elég sokan akiknek egyszerűen nincsen mihez nyúlniuk mert egész életükben mást sem csinálnak mint ülnek a gép előtt és unalmukban értelmetlen ,semmitmondó dolgokkal tömik a népet (akik kajálják az ilyet,minél értelmetlenebb annál jobb úgy is mindenki unatkozik)pl. "Ki akar kapcsolatban lenni velem?""Lájkold és megmondom járnék e veled" és egyéb mélyebbnél mélyebb témákat feszegető kérdések.


De itt nem is ez a lényeg mert aki az értelmesebb emberek közé tartozik ,már pedig aki itt ezt olvassa ..meg aki egyáltalán olvas az valószínűleg valamilyen szinten az és ezt már szintén jó rég belátta .
Láttam is azt hiszem pont ma egy ismeretlen ismerősnél ,hogy kiírta h olyan barátot keres aki "nem bassza át" nem akartam beleszólni de nem az internet lesz az a hely ahol lehet ilyet találni mert,pont úgy ahogy nem veszik sokan észre ,hogy már csak virtuális életük van sokan azt sem látják ,hogy olyan dolgokat tesznek meg amiket a való életben soha mert ott súlya van de neten nincs..és ez probléma.
Persze nem azt mondom ,hogy reménytelen interneten barátokra,társra lelni de nem Facebookon..olvasson az ember blogokat vagy ha mindenképpen közösségi oldal akkor Hotdog..ott lehet írni olvasni:D! Bár én tapasztalataim alapján elvetném a neten barátkozás elvét.

Egyszerűen elég volt ebből.Tényleg egyet kell értenem a barátaimmal és a családommal ,azokkal az emberekkel akik mindvégig az életem részei voltak ,abban hogy felnőttem.Megvan a saját életem ,a saját elképzeléseim ,céljaim ez alatt a 3 hónap alatt soha nem látott fejlődésben értem utól saját magam és minden lelki betegségem,gondom,problémám sikerült a helyére tennem és megoldanom!Nincsenek pánikrohamok,bizonytalanság,félelem a konfliktusoktól,önbizalomhiány..semmi.Úgy érzem lezártam egy olyan korszakot az életemben ,amiből rengeteget tanultam ,leszűrtem minden tanulságot amit lehetett és ami ezután jön az már csak reményekkel és boldogsággal teljes lehet^^.Ezért is gondoltam úgy ,hogy "elhagyom a nevet"
mert azt az időszakot jelképezi amikor nem voltam megelégedve a saját életemmel ..ami mindig is csodálatos volt,igazi emberekkel igazi érzésekkel igazi történetekkel .
Persze fiatalság bolondság de lényeg a lényeg ,hogy nem hiányzik ami volt,nem tagadom le nem szégyellem szép volt ,jó volt a maga idejében de vége és ennek örülök.Igenis büszke vagyok magamra és arra ,hogy így mindenre visszatekintve ilyen éretten tudom ezt végiggondolni és igenis büszke vagyok arra amilyen ember vagyok.Nincs okom szégyenkezni és az elveihez hű embernek nem is kell úgy gondolom.
Szóval kitöröltem az összes ismeretlen ismerősömet ,az összes egykori máig megmaradt kétszínű talpnyalómat ,az összes "balhéra előbújó" nethavert és mindenkit akinek az ég világon semmi de semmi köze hozzám.
Ebben a mivoltában elhagyom a nevet de mint márka megmarad.
Arról ,hogy mi zajlik az életemben pedig akinek tudnia kell úgyis tudni fogja aki nem annak meg semmi köze hozzá,mert az internet nem más mint egy kommunikációs csatorna, aki meg valóság showt akar csinálni az életéből az talán csak szeretné ,hogy megerősítést kapjon abban amiben ő maga bizonytalan.

Nem attól leszel boldog ,hogy elhiteted mindenkivel ,hogy az vagy ..
Nem attól lesz igazad ,hogy te írod ki állapotodnak a legtöbbször..
Nem attól leszel jó barát ,hogy mindent belájkolsz a másiknak..
NEm attól leszel népszerű ,hogy 500000 ismerősöd van
Nem attól leszel szerelmes ,hogy kapcsolatban vagy Facebookon
és nem
attól
leszel jó ember és boldog
,hogy mindezt megteszed
hanem akkor leszel az ha az életben is fel tudod mutatni mindazt amit mindenkivel elhitetsz az interneten..és ahhoz ,hogy ezt valaki elérje nem elég az egeret és a billentyűzetet nyomkodni.

Amit már mondtam is a boldogságért igenis lépni kell!!

és úgy érzem ,hogy nekem mindenem megvan ami a boldogsághoz kellhet.Sőt mondhatni irigylésre méltó a helyzetem ilyen fantasztikus emberekkel körülöttem ,akikre tényleg minden helyzetben számíthatok és akik tényleg számítanak!!A továbbiakban pedig nem kívánok senkinek sem megfelelni sem tetszeni sem semmi.Azt mondtam egy jó barátnak 2 hónapja ,hogy elindulok az úton visszafelé megkeresni önmagamat mert valahol félúton elhagytam..
most már azt is tudom melyik kis gödör volt az az úton ahol lemaradtam.
De talán nagyon is szükség volt erre a kitérőre,hogy rájöjjek ezekre a dolgokra.


Ui:Én nem haragszom senkire,nem bánkódom már a régi dolgok miatt mert úgy érzem ,hogy nincs értelme.. ami volt volt kész már nem téma.
Mindenkinek aki segített abban ,hogy idáig elérjek csak szívből jövő hálával tartozom:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése