hétfő, január 16

Szerelem.?

Régen mikor kisebb voltam és néztem a Sailor Moont meg a Disney meséket,amiken felcseperedtem nagyon optimista kép alakult ki bennem a szerelemről.

Ott van Bunny ,aki beleszeret az álarcos férfiba,aki mindig megmenti,kiderül ,hogy a sors is egymásnak teremtette őket és aztán együtt vannak mind az 500 vagy nem tudom pontosan hány részen keresztül.Vagy ott van Belle,aki az álmait akarja valóra váltani, lepattintja a jóképű,ám belül csúf Gastont és beleszeret a szörnybe,akinek arany szíve van..(A Shinju Mayu mangákkal folytattam mikor kicsit felnőttem de ebbe inkább ne menjünk beleXD)

és mi van mindig ??HAPPY END..

Úgy gondoltam ehhez kell 2 ember ,akik egymásba szeretnek és ennyi elég ahhoz ,hogy akár életük végéig együtt maradjanak. Tudom tudom gyermeteg elképzelés volt hát milyen másmilyen lett volna de most már azt hiszem kezdem felfogni ,hogy ennek is megvan a koncepciója.

Vegyünk példának okáért engem:

17 évesen lettem először igazán szerelmes,azt gondoltam akkor most itt a nagy szerelem jajj de jó minden happy lesz elvesz feleségül és boldogan élünk míg meg nem halunk.1 év múlva kiderült ,hogy hát sajnos annyit még sem fog kibírni a dolog mert hát a távolság meg a nemszeretlek mégse bocs meg ezek..hát jó aztán másodjára ugyanezt gondoltam bár az 3 hónapig tartott:”)most pedig 20 éves fejjel egy majdnem 2 éves kapcsolat után is elhangzik ugyanaz a bocsi élni szeretnék még duma és megint itt állok mint egy hülye mert nem értem.

Azt gondoltam mikor régen valaki azt mondta ,hogy minden pasi disznó meg stb ,hogy ez is csak ilyen rosszindulatú előítélet.Amikor meg arról volt szó ,hogy hát jajj a fiúk később érnek meg nekik kell a szabadság meg stb azt gondoltam hát nem mindenki ilyeen mert biztos van olyan aki mááás és nem az a lényeg neki ,hogy minél több csaj meglegyen hanem az ,hogy megtalálja az igaz szerelmééét…

és nagyon nagyot kell csalódnom a szerelemben önmagában már megint,

mert azt kell mondjam ez nem az aminek én hittem

. Nem csak ezzel vagyok így..

már benőtt a fejem lágya és értem mire mondták az mamáék ,hogy”Addig örülj ,amíg gyerek vagy”..

Mert akkor még naívan nézel a világra aztán persze felnőve koppansz egy nagyot ,hogy ez ám nem olyan egyszerű meg szép és jó..ezért bizony sokszor kell szenvedni …

Nem akarok negatív lenni én értem ,hogy az élet tele van buktatókkal és azt is ,hogy van akinek sokkal nehezebb szakításai voltak van akit vernek,van aki megcsaltak ..stb stb.Én is hallottam/láttam/látok már nem egy tönkrement életet..de ha egy valami szép az életben akkor annak a szerelemnek kellene lenni nem?Meg természetesen a szeretetnek de ezzel kapcsolatban nem panaszkodhatom mert ha nem is mindenki vér szerinti rokonom de az én kis családom rengeteg olyan emberből áll a barátaimmal együtt akik megmutatják milyen is ha igazán szeretik az embert és ez nagyon boldoggá tesz.

és azt is értem ,hogy alig van olyan aki rögtön megtalálja élete párját de ..miért olyan nehéz ez is?..

5 megjegyzés:

  1. Én is hasonló cipőben járok, még ha kicsit bonyolultabb is a helyzetem, de bennem is hasonló gondolat fogalmazódott meg a szerelemről, mert nem az fáj amik történtek, hanem az hogy amikor fiatalabb voltam azt hittem hogy ez az élet értelme. Magában a fogalomban csalódtam. És most itt állok, és nem tudom hogy mit csináljak, erőltessem e még, higgyek még benne? Egyáltalán van e olyan ember még aki úgy gondolkodik róla mint én? Vagy próbáljam elfogadni hogy tévedtem, és a szerelem csak egy felszínes dolog? De magamat úgy érzem nem tudom becsapni, nem tudok eltekinteni elég szigorú eszméimtől, viszont ezek az eszmék a mai világban egyedülléttel és magánnyal járnak. Meg aztán ott van az a gondolat, hogy ha egyszer én ilyen vagyok, talán van valaki aki hozzám hasonló. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? Várni ahogy az életünk "legszebb évei" elperegjenek azzal hogy az életünk "legszebb évei"-re várunk? Annyira átalakult a társadalom az elmúlt években, hogy szinte lehetetlen számomra normális embereket találni, akik tényleg komolyan gondolnak dolgokat, és komolyan szerelembe tudnak esni. Nem tanácsot akartam ezzel adni, hiszen nem is adtam, én is ugyanolyan tanácstalan vagyok mint te, csak úgy éreztem meg kell osztanám valakivel aki talán megért...

    VálaszTörlés
  2. Nem veled van a baj hidd el....
    Biztos a 18 éves barátoddal volt a baj...
    Nem volt túl érett hogy felfogja h igen is szereted.
    Lehet azért szakított veled mert egyszerűen csak másokat is megszeretne ismerni.Ez alatt nem azt értem h lefeküdni mindenkivel hanem más jellemeket is.
    Ne búsulj abban biztos lehetsz h szebb életed lesz mint neki.
    Sikeresebb leszel lesz 1 csodálatos munkahelyed 1 csodálatos baráti körrel arról nem is beszélve hogy egy ilyen lány mint te azonnal tud szerezni 1 fiút aki kedves,sosem akad ki,sosem tesz olyat ami esetleg forditott esetben rosszul esne neki,és lehet hogy ha megtaláltad ezt a személyt akkor lesz keresete és nem kell folyton rád támaszkodnia.
    1 szóba összefoglalva. Ne Búslakodj mert nem a múlt számít hanem a jelen és a jövő , és igenis 1 szép jövő fog rád várni hidd el.

    VálaszTörlés
  3. Tarot olyan érdekes,már a neved is mert ma kaptam új tervezési feladatot ,hogy kártya terveket kell készítenem és nemrég mélyültem bele a tarot utáni kutatásba mikor elolvastam a megjegyzésedet amiben meg azt írod ,hogy szinte "egy hajóban evezünk":D Na ez se semmi .Ajánlom neked Mortem Aeternus blogot most Kamillának van egy új cikkje amiben ha nem is pont a szerelem a téma hanem az amiben a megjegyzésed második felében írtál,nem is részletezem mert olyan dolgokat fogalmaz meg benne amik bennem is bennem voltak de én nem tudtam elmagyarázni: http://mortemaeternus.blogspot.com/2012/01/kain-kain-szava-evkezdesi-anal.html
    Mindenképpen olvasd el válaszokat itt sem találsz de megnyugtató a tudat ,hogy nem vagyunk ám kevesen: )

    Csak 1 valaki: lehet h így van de nem ismered azt akiről szó van és valószínűleg én sem ismertem annyira ,hogy erre azt tudjam mondani igen így van vagy nem nem így van mert mivel a bejegyzésben is írtam nem mindenki olyan egyszerű vagy épp bonyolult lélek mint én h "szeretni bolondulásig" és nem mindenkit az vezérel ezért ami engem. De köszönöm a bíztatást! Bár már nagyon is bizakodva nézek a jövőmbe ^^

    Köszi h írtatok!maó^-^

    VálaszTörlés
  4. Jobban ismerem mint te...
    És ennek nagyon örülök hogy, bizakodva tekintesz a jövődre

    VálaszTörlés