Na hát csak kiírom magamból pedig nem akartam. Szóval mostanában ,hogy így szóbeli előtt rengeteg időm van ,mivel az összes szóbeli tételt tudom már rengeteg időm van arra is ,hogy a múlton rágódjak.Dehogy minek?Na mindegy lényeg a lényeg ,hogy elgondolkoztam barátokon szerelmeken és talán tényleg igaz az a mondás ,hogy minden szerelmünknél ott hagyjuk egy részünket...Kibogozom:
Szóval nem voltam annyiszor szerelmes h ne tudjam a 2 kezemen megszámolni.Mindenkire emlékszem akit igazán szerettem és hát el kell ,hogy mondjam ,hogy bár a fele sem érdemelte meg ezt az érzést:) azért én mint embert mindenkit hiányolok valahol legbelül.Talán nem is mondanám azt ,hogy legyünk/maradjunk barátok mert vannak olyan emberek akiket az idő múlásával jobb ha magunk mögött hagyunk de legalább egy őszinte bocsánatkérést elvárnék sok embertől . Lehet ,hogy én is voltam buta kis naív kamaszlány és beleszerettem olyanokba akik lazán átsétáltak a szívemen az első adandó alkalommal de valahogy nem is igazán ezért haragszom rájuk hanem mert még csak nem is sajnálják.Persze egy bocsánat kérés keserű vigasz de néhány ember még így 1-2 év után is elengedhetne 1 mondatot.
1-2 éve még én sem ilyen megfontolt voltam ám mint most,igenis beleszerettem 2-3 hét után olyan emberekbe akik hát ..hogy mondjam nem igazán vették úgy átlagosságban figyelembe mások érzelmeit. Rettenet hülye voltam már elnézést.Túl sok mangát olvastam aztán sokszor csalódtam mert azt hittem ,hogy jön a szőke herceg fehér lovon.Persze nem teljesen ebben a formában.Sosem vágytam idilli életképekre.Talán ezért is hiányzik a 2010-11es év.
Eszméletlen ,hogy még egy fake-nek is be tudtam dőlni.Pedig milyen rendes embernek gondoltam: ) Lelki társ,igaz barát,szerelem..jujj .Mondjuk mentségemre válljék nem csak engem vágott át az illető hanem kb másfél évig egy egész közösséget.Ezért viszont taps jár mert hihetetlen módszer volt:)..Aztán VAmpirefreaks-en megtaláltam az én igazi barátomat csak nem magyar volt hanem amerikai.Készséggel vállalta h lebuktatja az illetőt velem ,csakhogy ne én legyek a szemét vagdalozó
(csakhogy legyen kép is a bejegyzésben)
Na ez a ciki gyerekek mikor azt hiszed valakiről ,hogy micsoda ember meg barát aztán huppszika kiderül valami nagy mocsokság és kiderül ,hogy semmi nem úgy van ahogy te gondolod.
Még nem próbáltam sose más érzelmeivel játszani de ezek szerint egy igazi online szerepjáték lehet: ) csak anélkül ,hogy tudná bárki.
Persze ekkorra már szinte fel se vettem a dolgot mert csalódtam egy párszor már emberekben.Aztán eltelt egy kis idő és megint feltűnt egy olyan ember a láthatáron akire azt hittem ,hogy tulajdonképpen utálom és ellenszenves de valahogy mégis csak érdekelt.Sikerült beszélgetnem vele és rájöttem ,hogy nem minden a látszat.Bár gondolhattam volna ,hogy ez nem a Szépség és a Szörnyeteg és ,hogy nem feltétlenül jó az belül aki gonosznak mutatja magát de ez meg ilyen Disney-s korszak volt...Hittem én sok mindent mennyivel többet mint amennyit kellett volna.Na mindegy aztán egy idő után rá kellett döbbennem ,hogy milyen kétszínű és gonosz is tud lenni még egy egymást "igazán szerető" társaság is.Lényeg a lényeg ,hogy én magamat gondoltam a mesében a főhősnőnek de kiderült ,hogy inkább én számítottam a bohócnak mint sem disney-princess-nek.Pedig mekkora szívvel fordultam mindenki felé .Lehet kicsit kuszák voltak a szálak de valahogy mindig úgy éreztem ,hogy ide vagy oda kell állnom kiállnom a "szeretteimért" ..de kit érdekelt ez rajtam kívül?
Persze nem sajnáltatni akarom magam,ami elmúlt elmúlt de akarva akaratlanul is eszembe jutnak ezek a dolgok.Az a sok ígéret meg hamis szavak,amiknek egyedül én hittem .Persze ezeket a csalódásokat mindenki megéli pláne ebben a korban de mindent annyira másként képzeltem. Persze akadt olyan helyzet amiben még máig sem tudom melyik oldalon álltam. Vagy talán csak nem akarom elismerni és lehet ,hogy el kellett volna. Persze semmi sem egyértelműen fekete vagy fehér ,jó vagy rossz ..máig sem tudok megítélni pár dolgot. A barátságnak is voltak is lesznek is határai de talán volt ,hogy én sem tudtam mik is ezek vagy talán tudtam csak úgy tettem mintha mégsem és sikerült elhitetni magammal.
Írhatnék neveket ,hogy ez és ez ezt meg ezt tette és milyen csúnya dolog volt.de nem az volt a szándékom ezzel .Valószínű ,hogy azok akikről és akiknek szólt már régen nem foglalkoznak ezekkel a dolgokkal .Én csak..írtam:)
De egyébként rájöttem (6odjára szerkesztem át a bejegyzést) ,hogy ebben az egészben mi is bánt engem vagy idegesít.Az ,hogy minden szerelem az életemben úgy végződött ,hogy az illető fogta magát egyik napról a másikra eltűnt se szó se beszéd az életemből.Minden magyarázat vagy bocsánatkérés vagy akármi nélkül.Én meg álltam ott értetlenül ,hogy:Ez meg már mi ?Tényleg kísért a múlt.Remélem ,hogy ez a láncreakció 2010 májusával véget ért...
A sok csalódás és bántás azonban talán most már "életre képessé" tett engem;) :
| (0:49) Ketííí : | és te annyira jó vagyés árttatlan |
|---|
| (0:50) Ketííí : | és erre csak rá fogsz fizetni az életben
|
|---|
