Aranyat érő porszem

Hát sziasztok: )

Rég nem írtam de most újra megihletett az élet és úgy érzem van mit írnom.

Szóval hát rajta.

(hatásfokozó zene amíg olvasgatsz:katt)

Lehet kicsit megint össze-vissza leszek de igyekszem kifejteni úgy amit most szeretnék h legalább érzetében átadjam ami a kis fejemben motoszkál.

Szombaton Sástón voltunk egy ilyen kis másfél napos kiruccanáson a természet lágy ölén és Mon Amour egyszer csak rákérdezett ,hogy miért nézem mindig..hogy mit nézek rajta annyiszor..meglepett a kérdés mert én is azon kapom sokszor magam ,hogy csak ülök mellette és figyelem.

Figyelem ,hogy mire mit mond,hogyan rezdülnek az arcizmai,hogy melyik fényben a legszebb színű a szeme,hogy ..hogy lássam..és próbálom látni amit ő ..

Gondolkodtam gondolkodtam ezen ,hogy mit is mondjak erre aztán végül azt mondtam ,hogy:

"Tudod én nem csak nézlek,vagyis nézlek..

de azért mert sokan vannak akik mellett egész életükben ott van

valaki vagy valami amit eleinte látnak egy idő után meg

már csak nézik..és én minden percben amíg veled vagyok

..Látni akarlak..."

Kicsit érzelgős vagyok mostanában,sok mindenen gondolkozom.

Egy kis kitérő:

Azért én ennek örülök,hogy még ilyen vagyok én egy fél éve tényleg azt hittem ,hogy az "érzelmi gyújtósom" végleg kialudt és nem az h nem fogok tudni senkit soha szeretni csak nem úgy hogy teljesen.Tudjátok mint az első szerelemnél ,hogy ízig -vérig,hogy minden apróságra odafigyelsz ,minden mosolyát érintését értékeled időkorlát nélkül..

Na mondhatjuk ,hogy megtanultam újra szeretni? .Igen. és..újra őt.

Kitérő vége.

Én rettentő önző teremtés vagyok ha érzelmekről van szó

 akármit is mond Vivien ,akárhogy próbálja ezt szépíteni.

De talán..

 Pont ezért vagyok ilyen nem azt mondom.. nem éltem meg fele annyit sem mint sokan.

Fele annyi rosszat se..de talán ez a fene sok empátia ami belém szorult egyszerűen mások történeteivel meg tudta értetni velem ,hogy mennyit ér egy mosoly,egy érintés,egy kedves szó.

Hogy egy ilyen aprócska és természetes dolog mekkora kincs lehet ,ha megtanulod látni azt amit addig csak néztél.

és ezért..

ezért kell kincsként is bánni ezzel.

mert ezeknél a kincseknél többet semmi nem ér és gazdagabb pénzzel sem lehetsz ..

Ne higgye senki ,hogy makulátlan vagyok én is feledkeztem meg erről..

és ezért

írom ezt most ,hogy emlékeztessem azt aki éppen ezt olvassa,hogy mi az amit meg kell becsülnie és mi az amiért tennie kell.

Kicsit talán érzelgősen..

de néha az is kell nem?

 Rengetegen felejtenek el érezni ..nem csak szerelmet hanem magát az érzést ,hogy érzel..hogy megsajnálsz valakit,hogy szeretsz valakit,hogy utálsz valakit..hogy érdekel valami..

Értem ,hogy egy ilyen világban ez a legkisebb dolog amin elgondolkodik az ember ,hogy mi is teszi őt emberré..Ott ahol minden a megélhetés,a szegénység,a mókuskerék...amibe nem muszáj de ajánlott belelépni ..persze nyilvánvaló élnünk kell ,dolgoznunk kell amiben elfáradunk...ami ködfátyolt emel az felé ami igazából hajt minket..és ez nem hinném ,hogy a megélhetés..hiszen mindent valamiért vagy valakiért teszünk ezért vagyunk társas lények ,mindannyian másak persze más értékrenddel van akinek az érzelmi világa korlátozottan van csak jelen az életében annyira elvakítja az ami valójában értéktelen....

de biztos

sokan vannak

úgy mint én

..

és úgy mint ő

..

hogy

csak az hajtja őket előre

,hogy 

csak érte

csak érte

amíg csak a lábam visz..

..